6.tétel, A nemzetközi jog alapelvei és forrásai

6.1. Milyen közös elemei vannak a nemzetközi szervezetek felépítésének, működésének?

6.2. Hasonlítsa össze a nemzetközi szervezetek különböző intézményi struktúráját!

Bevezetés

A nemzetközi jog legfőbb alanyai az államok, azonban a nemzetközi szervezetek is épp ennyire jelentősek, ezek ugyanis állandó keretet nyújtanak a tagállamok, államok közötti kapcsolatok fenntartásához, gyorsítják az államközi döntéshozatalt, lehetőséget adnak a végrehajtás feletti ellenőrzésre is és speciális helyzetek, pl. államközi konfliktusok megoldását is megkönnyíthetik.

Általában olyan problémákkal és kérdéskörökkel foglalkoznak, amelyek a nemzetközi közösségre és nem az egyes nemzetállamokra vonatkoznak, azok kompetenciáját meghaladják. Melyek ezek a speciális esetek? rendfenntartás, globális egyenlőtlenségek enyhítése, klímaváltozás, környezetvédelem, űrkutatás, gyermekvédelem, menekültügy, egészségügy, járványügy, fegyverek, nukleáris és vegyifegyverek, kereskedelem, vizek védelme (tengerjog, nemzetközi vizek), légjogok

A nemzetközi szervezetek kialakulása

Az első nemzetközi szervezetek a 19. század második felében jöttek létre, pl. 1865, Nemzetközi Távközlési Unió, 1874, Egyetemes Posta Unió (egyes szakterületeken való együttműködés céljából).

Az I. világháború után alakult ki az első, általános hatáskörű nemzetközi szervezet, a Népszövetség

(Nemzetek Szövetsége), Woodrow Wilson, amerikai elnök 14 pontja alapján, azonban a Népszövetség nem tudta hatékonyan kezelni a rábízott feladatokat. ennek oka: az USA sosem lett a tagja + nem rendelkezett valós kényszerítőerővel (végrehajtó testület, fegyveres erők), csupán gazdasági szankciókat alkalmazhatott

A II. világháború időszakában jött létre a Népszövetség utódja, amelynek keretében már hatékonyan szervezték újra a béke fenntartását és a nemzetközi kapcsolatokat: 1945, ENSZ, Egyesült Nemzetek Szervezete. az ENSZ szakosított szervezetei alkotják az ún. ENSZ családot, a szakosított szervek egy-egy szakterületet fognak összes (pl. UNESCO, oktatás és kultúra; WHO, egészség-és járványügy; FAO, élelmezés). Az ENSZ a Népszövetséghez képest új szabályrendszerrel rendelkezik, alkalmazhat fegyveres kényszerítőerőt is (kéksapkások, blue berrets), de csak más gazdasági vagy egyéb szankciók bevetése után. Az ENSZ napjainkban 193 taggal rendelkezik, a világ államainak jelentős része már tagország

A nemzetközi szervezeteket az alapító államok közötti (multilaterális) szerződés hozza létre, amelyhez a részes államok nem köthetnek fenntartásokat (ez veszélyeztetné az egységes működést). Az alapítószerződések továbbá olyan jellegzetességekről rendelkeznek, mint: az intézmény célja, hatásköre, jogalanyisága, szervek és döntéshozatali rendszer, kiváltságok és mentességek, csatlakozás lehetőségei, feltételei, székhely(ek) kijelölése

A nemzetközi szervezetek általános struktúrája Általában 3 fő szervtípussal rendelkeznek:

egyes esetekben létrehozhatnak további szervezeteket is, mint pl. központi bíróságokat vagy parlamenti szervezeteket

A nemzetközi szervezetek az alapító szerződésükben kifejezetten megállapított hatáskörrel rendelkeznek, ugyanakkor bírhatnak olyan hatáskörökkel is, amelyeket a tagállamok hallgatólagosan ruházták rájuk akkor, amikor kötelezettségeiket megállapították. ilyen hatáskör pl.: ENSZ, békefenntartó tevékenységének létrehozása, amely az Alapokmányban nincs megnevezve. A nemzetközi szervezetek (néhány kivétellel) egy állam-egy szavazat elven működnek (döntéshozatali elv), amely tükrözi az államok szuverén egyenlőségének alapnormáját.

A nemzetközi szervezetek osztályozása

Az osztályozás azon alapul, hogy milyen céllal alapították a nemzetközi szervezeteket. Különbséget teszünk tehát univerzális vagy zárt szervezetek között.

Megkülönböztethetjük őket ugyanakkor aszerint is, hogy mely szereplők felelősek elsődleges a döntések meghozataláért. Beszélhetünk szupranacionális és kormányközi szervezetekről.

(intergovernmental): a döntéseket az alapító államok képviselői hozzák (állam-és kormányfők), a kötelezőnek elfogadott határozatok nem érvényesíthetőek közvetlenül, pénzügyi hátterük a hozzájárulásokból tevődik össze (pl. ENSZ)

(supranationalism): működésük elkülönül az alapító államok akaratától, tagállamokra és azok polgáraira nézve kötelező jellegű jogszabályokat alkothatnak, a döntéshozatalhoz nem szükséges minden tag hozzájárulása, pénzügyi autonómiával is rendelkezik (pl. (részben) EU) megjegyzés: vegyíthetik a két jellegzetességet is, pl. az Európai Unió, mint sui generis rendszer, amely nem tisztán kormányközi és nem tisztán szupranacionális nemzetközi szervezet

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének működése, szervezeti felépítése

BIZTONSÁGI TANÁCS, 15 taggal: 5 állandó tag (Egyesült Királyság, Kína, Oroszország, Egyesült Államok és Franciaország) + 10 nem állandó tag Algéria, Dánia, Görögország, Guyana, Pakisztán, Panama, Koreai Köztársaság, Sierra Leone, Szlovénia és Szomália) a BT legfontosabb feladata és célja a nemzetközi béke fenntartása és biztosítása, viszonylag szűkkörű szervezet. a BT állandó tagjai mind vétójoggal rendelkeznek, pozíciójuk a Tanácson belül is stabil. a BT legfőbb felelőssége a szankciók és a legitim erőszak alkalmazásában áll, nemzetközi konfliktus esetén az Alapokmány 6. és 7. fejezetéből indul ki: a szankcionálás lényege a fokozatosság: a korábbival ellentétben már nem elfogadott módja a konfliktusok megoldásának a háborúk indítása (ezt a II. világháború után jogellenessé nyilvánították) legális/legitim erőszak?: önvédelemhez való jog (a nemzetközi jogban is elfogadott), de hol az önvédelem határa? az ENSZ BT dönthet az erőszak alkalmazásáról, legalizálhatja a háborút és erőszak alkalmazására is felhatalmazhat: kezdetben más szankciókkal, figyelmeztetésekkel él (pl. egyes szerződések hatályon kívül helyezése, gazdasági szankciók, kereskedelmi kapcsolatok megszakítása stb.) végül az ENSZ BT dönt, a 15 tagból 9 igenlő szavazatra van szükség, vétózás nélkül, az ENSZ fegyveres ereje: kéksapkások, kéksisakosok

KÖZGYŰLÉS, 193 taggal: az összes tagállam képviselőjéből áll, mindegyikük egy szavazattal rendelkezik a döntéshozatal során a Közgyűlés elnöksége, minden évben változik a tagállamok 5 földrajzi csoportja szerint (ENSZ Közgyűlés elnöke): Magyarországnak eddig 1 közgyűlési elnöke volt, a másodikat épp 2022-ben fogja delegálni

TITKÁRSÁG: vezetője az ENSZ főtitkár, akit a BT javaslatára a Közgyűlés jelöl ki, ötéves mandátumra, munkáját a Titkárság segíti

GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS (54 tag)

GYÁMSÁGI TANÁCS (11 gyámsági terület nemzetközi felügyeletét végzi)

NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG: az ENSZ legfőbb bírói szervezete, amelynek központja Hágában van (az egyetlen, amely nem New Yorkban működik)

Az ENSZ szakosított szervezetei, az ENSZ-család egyes tagjai: 

1. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (ENSZ) – FAO
2. Nemzetközi Atomenergia-ügynökség – IAEA
3. Nemzetközi Büntetőbíróság – ICC
4. Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap – IFAD
5. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet – ILO
6. Nemzetközi Valutaalap – IMF
7. Nemzetközi Migrációs Szervezet – IOM
8. Nemzetközi Tengerfenék Hatóság – ISA
9. Nemzetközi Távközlési Egyesület – ITU
10. Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék – ITLOS
11. Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottsága – CTBTO PrepCom
12. Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – UNESCO
13. Egyesült Nemzetek Ipari Fejlesztési Szervezete – UNIDO
14. Világbank – WB
15. Egészségügyi Világszervezet – WHO
16. Szellemi Tulajdon Világszervezete – WIPO
17. Meteorológiai Világszervezet – WMO

6.3. Értelmezze az emberi jogok nemzetközi védelmét intézmények és jogforrások alapján!

Bevezetés Az emberi jogok nemzetközi védelme, fogalma és jellemzői

Emberi jogok: az emberi jogok az emberi méltóság védelméhez, megőrzéséhez, biztosításához kötődnek, az embereket emberi mivoltuknál fogva illetik meg és az emberi elidegeníthetetlen méltóságából fakadnak; az emberi jogok az állam-egyén viszonyában az állami cselekvés korlátjaként is tekinthetők.

Az emberi jogok jellemzői: mint az egyént megillető jogok, általános jellemzőkkel bírnak, olyan jogosultságok, amelyek a jogosult akaratától függenek, az ő ellenőrzése alatt állnak

párhuzamos jogi kötelezettséget feltételeznek, a joggal bíró személlyel szemben: a jog tiszteletben tartása, előmozdítása (aktív vagy passzív)

nincsenek alávetve vagy korlátozottan vethetőek alá szociális, morális és társadalmi céloknak

az állam biztosíthatja kikényszeríthetőségüket, garantálja a jogsérelem elhárítását

nem abszolút jellegűek, nem korlátozhatatlanok, kivéve: kínzás, embertelen bánásmód tilalma, lelkiismereti vagy gondolatszabadság (ezek abszolút jogok)

Az emberi jogok kialakulása, fejlődése:

Az emberi jogok intézménye először szakrális, vallási keretek között merült fel, alakult ki, ún. "isteni jog" / "Istentől való származás" (ebből vezethető le az emberi státusz). Az emberi jogok közös elve szerint mindannyian emberek vagyunk, akiket megilletnek olyan jogok, amelyek az emberi közösség minden tagját kivétel nélkül megilletik, elidegeníthetetlen jogok.

Az emberi jogok védelmének elméleti megalapozása a felvilágosodás korára, a 17. és 18. századra esik, ugyanakkor az emberi jogok védelmének a kérdése a 19. század második feléig teljes egészében az államok belügye maradt, ezeket állampolgári jogokként rögzítették. Ugyanakkor a II. világháború egyértelmű tömeges jogsértései egyértelművé tették a nemzetközi szabályozás és a jogvédelmi rendszer megújításának szükségességét (világossá vált, hogy nem maradhat belügy).

Az emberi jogok nemzetközi védelme a II. világháború után

ENSZ Alapokmány elfogadása (1945) é az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) áttörtést jelentett az ENSZ Alapokmány a szervezet céljaként nevezte meg az emberi jogok védelmének előmozdítását, de gyakorlati megvalósításáról nem szólt

EJENY, meghatározta a védendő személyek körét, de jogilag nem volt kötelező erejű A hidegháborús időszakban a nyugati és a keleti blokk ideológiai szembenállása is nehezítette az emberi jogok általános, nemzetközi védelmi rendszerének hatékony kialakítását.

Az emberi jogok nemzetközi jogi védelmének alapelvei

1993 június, Bécs, ENSZ emberi jogi világkonferencián elfogadott ún. bécsi nyilatkozat és akcióterv (megerősítette a nemzetközi jogi védelem alapelveit és új elemekkel is kiegészítette azt):

A jogok biztosítása nem választható el a demokráciától és a "jó kormányzástól" (good governance), ennek jelentősége van a fejlődő országoknak nyújtott támogatások esetében is.

Az emberi jogok nemzetközi védelmének általános jellemzői

Az emberi jogok nemzetközi jogi védelmének fő jellegzetessége az, hogy áttöri a szuverenitást, mindenképpen beavatkozást jelent az államok belügyeibe. A nemzetközi védelem csak kiegészítő jellegű, csak akkor lép életbe, ha valamiért az állami védelem nem elérhető, nem biztosított, a jogsértő államok számára csak jelezni tudja a jogsértést, kikényszerítésre nem alkalmas. különbségek polgári-politikai jogok, illetve gazdasági-kulturális-szociális jogok között: politikai és polgári jogok:

(pl.): élethez való jog, rabszolgaság tilalma, családi és magánélet védelme, az állami kötelezettség-vállalás jellege: az állam köteles ezeket tiszteletben tartani és biztosítani érvényesülésüket, jogérvényesítés lehetősége: szubjektív jogok, az államra pontosan meghatározott kötelezettségeket rónak, közvetlenül kikényszeríthetőek, az állam szerepvállalása : passzív (negatív), jogok biztosításának költségei: nem járnak jelentős költségekkel gazdasági, kulturális és szociális jogok, védendő jogok (pl.): munkához való jog, egészséghez való jog, oktatáshoz való jog, az állami kötelezettség-vállalás jellege: ezek biztosítása állami cél és feladat, biztosításuk mértéke függ az állam teljesítőképességétől, jogérvényesítés lehetősége : nem rónak az államra közvetlenül kikényszeríthető kötelezettségeket, az állam szerepvállalása: beavatkozást igényel, aktív (pozitív), jogok biztosításának költségei: költségesek

Az emberi jogok védelmének szintjei

Az emberi jogi szerződések általános jellemzői

a részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy törekednek az egyezményben foglalt jogok biztosítására, vegyes rendszerű egyezmények, amelyek különösen veszélyeztetett csoportokat védenek, olyan egyezmények, amelyek lehetővé teszik, hogy ne a jogok teljességét vállalják, csak egy részét

Egyes testületek, egyezmények ellenőrzési mechanizmusai Az emberi jogok védelme az ENSZ keretei között

ENSZ Alapokmány által biztosított védelem : 55. cikk alapján, az ENSZ feladata az emberi jogok egyetemes tiszteletben tartásának előmozdítása az 55. cikk az ENSZ tagállamainak számára is kötelezettségvállalást eredményez, az államok kötelesek részt venni az ENSZ céljainak (emberi jogok védelme) megvalósításában

Emberi Jogok Bizottsága (1946-2006): nem volt lehetőség egyéni panaszra, de indíthattak különleges eljárásokat, amelyek ad hoc, különleges munkacsoportok felállításából, jelentéstevők kinevezéséből állt / működése során kritikák érték átpolitizáltsága, szelektivitása miatt, hatékonysága is alacsonyabb fokú volt: 2006-ban reformon esett át

Emberi Jogi Tanács (2006 - ): az Emberi Jogok Bizottságának hiányosságait küszöbölte ki, feladatai: emberi jogok megsértésére utaló esetek kivizsgálása, ajánlások tétele az emberi jogi jogsértésekhez megelőzése, válaszokat ad az emberi jogi szükséghelyzetekre, felülvizsgálati eljárás emberi jogi képzés előmozdítása, ajánlásokat tesz az ENSZ Közgyűlésének a nemzetközi jog továbbfejlesztésére az emberi jogok védelme terén, az Emberi Jogi Tanács 47 tagból áll, akiket az ENSZ Közgyűlése választ meg (többségi szavazás, a földrajzi megoszlással arányosan)

Új panaszeljárást is bevezetett: ennek megfelelően bármely emberi jog, bármely körülmények közötti, bárhol a világon történő megsértése esetén vehető igénybe, két részre tagolódik:

1. megengedési szakasz, kiszűri a megalapozatlan kérelmeket

2. érdemi vizsgálati szakasz, megvizsgál minden megengedhető kérelmet, jelentést készít

Emberi Jogi Főbiztos : ENSZ Közgyűlés hozta létre 1993-ban, egy olyan megfigyelőrendszer működtetése, amely válsághelyzetek (előre)jelzésében és kezelésében nyújt segítséget a vonatkozó ENSZ szervezeteknek

ENSZ Emberi Jogi Egységokmánya (1966): az Emberi Jogok Bizottsága felügyeli; kérésére a részes államok jelentést tesznek, lehetőséget biztosít államközi panaszra és egyéni panaszra is; általános állásfoglalásokat bocsát ki a jogok alkalmazási köréről, értelmezéséről

Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya (1966) A faji diszkrimináció valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (1965) A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény (1984) A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989)

Az emberi jogok védelme az Európa Tanács keretei között EURÓPA TANÁCS

Az Európa Tanács hagyományosan nem az Európai Unió intézményeinek egyike, kialakításának célja ugyanis a hidegháborús időszak alatt egy univerzális emberi jogvédelmi rendszer kiépítése volt, ennek tekintetében 10 európai állam hozta létre a szervezetet 1949-ben, többek között az emberi jogok védelmének előmozdítására. Jelenleg 47 tagja van, tagsága pedig nemcsak hagyományosan európai államokat foglal magába, hanem pl. Közép-és Kelet-Európa, a Balkán és Ázsia területén fekvő országokat is.

az Európa Tanács keretein belül elfogadott általános emberi jogi egyezmények: Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950) Európai Szociális Charta (1961)

A kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló egyezmény (1987)

EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYE, 1950

lehetőséget biztosít államközi és egyéni panaszra is, ezek feltétele, hogy már kimerítették a hazai jogorvoslati lehetőségeket

tanácsadó véleményt nyilváníthat

a végrehajtására és annak ellenőrzésére felállították Strasbourgban az Emberi Jogok Európai

Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) EJEB: kizárólagos elbírálási hatásköre van, döntései kötelezőek, egyedülálló abba, hogy egyének számára lehetőséget biztosít panasz benyújtására, eljárási szakaszai: elfogadhatóság vizsgálata, érdemi döntés

államközi panasz, közösen kikényszeríthető és bármely állam kezdeményezheti, de nem általános, mert vannak politikai következményei

egyéni panasz, nincs szükség külön beleegyezésre; benyújtására jogosultak: bármely természetes személy, nem kormányzati szervezet vagy személyek csoportja (emberi jogi jogsértés áldozatai) panaszok feltételei: nem névtelenek, nem lehetnek olyan ügyek, amelyeket a Bíróság már megvizsgált, nem lehet olyan ügy, amely más nemzetközi vizsgálati eljárás alatt áll, nem lehet összeegyeztethetetlen az egyezmény rendelkezéseivel, nem lehet nyilvánvalóan alaptalan

EURÓPAI SZOCIÁLIS CHARTA, 1961

a Szociális Jogok Európai Bizottsága ellenőrzi

jelentéseket vizsgál, illetve lehetőséget ad kollektív panaszeljárásra

az eljárás elfogadhatósági és érdemi vizsgálatból áll: a javaslatai alapján a Miniszteri Bizottság határozatot fogad el vagy javaslatot tesz speciális lépések megtételére

A KÍNZÁS ÉS AZ EMBERTELEN VAGY MEGALÁZÓ BÜNTETÉSEK VAGY BÁNÁSMÓD MEGELŐZÉSÉRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNY

ellenőrzi a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult Európai Bizottság

a részes államok arra vállalnak kötelezettséget, hogy biztosítsák a helyszínek felkeresését (ad hoc látogatások)

az eljárás és jelentések bizalmasak

6.4. Mutassa be a fegyveres konfliktusok jogának főbb jogintézményeit!

Bevezetés

A nemzetközi jog fegyveres konfliktusokra vonatkozó szabályanyaga két nagy részre osztható: ius ad bellum és ius in bello.

A fegyveres összeütközésekre vonatkozó szabályok ma már nem csak a háború jogát jelentik, hanem a polgári lakosság, hadifoglyok és a személyek védelmét is.

A háború indításának jogát a nemzetközi jog sokáig elismerte, előbb a Népszövetség Alapokmánya, majd a Briand-Kellogg paktum korlátozta, később pedig az ENSZ Alapokmány 2. cikk, 4. bekezdése rögzítette az erőszak használatának tilalmát (mint az államközi konfliktusok megoldásának eszközét). Ugyanakkor az ENSZ Alapokmány elismeri az önvédelemhez való jogot is, azonban a továbbra is kérdéses, hogy hol húzódnak az önvédelem határai.

A fegyveres összeütközés esetén alkalmazandó szabályok sokáig csak szokásjogon alapultak, a 19.

század során alakult ki ezzel kapcsolatban a hágai és a genfi jog.

A fegyveres konfliktusok jogának történelmi fejlődése

Mivel az államok közötti kapcsolatoknak már az ókorban is a háborúskodás volt az egyik legjellemzőbb megjelenési formája, érthető, hogy bizonyos, a résztvevő felek közös érdekeit vagy elismert emberiességi célokat szolgáló szabályok már a legkorábbi időszakokban is ismertek voltak. A 19. század során, a modern nemzetközi jog kialakulásának időszakára a hadviselés és a háborúskodás már megszűnt nemesi kiváltság lenni, lassan tömeges jelenséggé vált. Az alkalmazott modern eszközök tömeges használata, a klasszikus harctéri érintkezési formák eltűnése, a résztvevők megnövekedett száma olyan pusztításokhoz vezetett, melyek szükségessé tették valamiféle jogi védelem kialakítását.

GENFI JOG: egyben HUMANITÁRIUS JOG is, a nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmét hívatott szolgálni, így szabályai azokat védik, akik nem vesznek részt (közvetlenül) a fegyveres összetűzésekben (pl. polgári lakosság)

HÁGAI JOG: a hadviselés nemzetközi szabályait tartalmazza, a fegyveres összeütközés okozta kedvezőtlen hatások mérséklése és megelőzése a célja Mikor lehet alkalmazni a fegyveres összeütközés jogát?

az államok közötti hadüzenettel beálló háború, megszállás, bármilyen fegyveres államok közötti konfliktus, fegyveres konfliktus az önrendelkezés kivívására gyarmati uralom, megszállók vagy elnyomó rezsim ellen humanitárius intervenció esetén

HÁGAI JOG

kombattánsok (harcosok) fogalmának meghatározása: a harcosok élén olyan személy áll, aki alárendeltjeiért felelős, meghatározott, megkülönböztető jelvény viselnek, fegyvereiket nyíltan viselik, hadműveletekben a háború törvényeihez, szokásaihoz alkalmazkodnak. nemcsak támadhatnak, de támadhatóak is egyben, a kombattáns-státusz keretében végrehajtott, a hadijog szabályainak megfelelő cselekményeik miatt nem büntethetőek. a hágai jog elsősorban a hadviselés jogára, a katonai erő alkalmazásának mikéntjére nézve állapít meg kötelező szabályokat

GENFI JOG 1863, megalakul a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága

1. egyezmény a hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról

2. egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének havításáról

3. egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról

4. egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről

az 1949-es Genfi Egyezmények hatására a genfi és a hágai jog nagyjából, lényegét tekintve végül összeolvadt

1954, egyezmény a kulturális javak nemzetközi fegyveres összeütközés idején való védelméről

csatolnak az 1949-es Egyezményhez: 1. a nemzetközi,

2. a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmét szolgálják