9.1. Ismertesse, hogy mit értünk a biztonságpolitika tradicionális értelmezése alatt!

Napjainkban az államközi konfliktusok száma egyre csökken, egyre kevesebb ember hal meg (tradicionális államközi) háborúk miatt, ugyanakkor a jelenlegi rendszer korántsem mentes minden konfliktustól, számos példa van etnikai eredetű konfliktusokra, háborúkra és polgárháborúkra. Elsősorban a fenyegetések jellege változott meg, főként a hidegháború lezárulása és a globalizáció megerősödése miatt (újfajta fenyegetések vannak jelen).

új szereplők és új fórumok jelenléte, a globális társadalom kiépülése is új fenyegetéseket, kockázatokat hordoz.újfajta konfliktusok: nemzetközi terrorizmus, globális pénzügyi rendszer válságai, globális környezeti problémák, kiberkonfliktusok és nukleáris balesetek

Napjainkban kérdésessé válik, hogy a tradicionális biztonságfogalom mennyire alkalmas, hogy megmagyarázza jelenünk biztonsági problémáit, továbbá magának a biztonságnak a fogalmát is vita övezi.

a biztonság elsősorban a fenyegetettség hiányát jelenti, akkor nem vagyunk biztonságban, ha fenyegetés ér minket (aluldefiniált fogalom). WOLFERS a biztonságról: "security, in an objective sense, measures the absence of threats to acquired values, in a subjective sense, the absence of fear that such values will be attacked"

létezik (tehát) objektív és szubjektív értelemben értelmezett biztonság. objektív biztonság, a fenyegetések (objective - threats):azok a dolgok, amelyek az emberi gondolkodástól függetlenül is bekövetkeznek, léteznek

szubjektív biztonság, félelmek, az államok félelmei (subjective, fears): azt takarja, amit az államok gondolnak egy szereplőről, folyamatról vagy eseményről

ugyanakkor: az államok nem férnek hozzá maradéktalanul az objektív biztonsághoz, nem feltétlenül ismerik fel teljesen a fenyegetéseket (biztonsági dilemma, saját percepciókra építés)

a biztonság tárgya és alanya.a biztonság tárgya (object), minek a biztonsága? arra utal, hogy mi az a dolog, aminek a biztonságáról szó van (például nemzetbiztonság és állam, humánbiztonság és egyén)

biztonság alanya (subject), mitől? arra utal, hogy milyen jellegű fenyegetésről van szó (például környezetbiztonság és a biztonság alanya a környezet degradációja)

A tradicionális biztonságfelfogás és annak 5 alapvető eleme

• katonai dimenzió, a fenyegetés és a fenyegetésre adott válasz is katonai jellegű.
• állambiztonság, államközpontúság, az állam szintjén beszélünk róla (a biztonság tárgya).
• a túlélés kérdése, az állam akkor van biztonságban, ha túlélését nem fenyegeti semmi.
• objektív és szubjektív biztonság elkülönítése, a fenyegetés és félelem distinkciója.
• az állam és a biztonság pozitív/normatív felhangja, a több, nagyobb biztonság jó dolog, a biztonság az államtól ered / az állam pozitív szereplő, az egyén számára a biztonság forrása. az államok gyakran alkalmazzák a biztonságpolitika fogalomkészletét arra, hogy polgáraikat elbizonytalanítsák, félelmet keltsenek. Ez a tradicionális értelmezés szerint a biztonság pozitív dolog.

A biztonság 5 alapvető szektora: katonai, politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti szektorok

9.2. Milyen biztonságpolitikai keretekben értelmezhető az Európai Unió Közös Biztonság-és Védelempolitikája?

Bevezetés

Az Európai Unió és a biztonság, az EU és a nemzetközi biztonsági tanulmányok

Az EU olyan nemzetközi szervezet, intézmény, amely fontos szerepet játszik a kollektív biztonságban, és történelme során fokozatosan építette ki saját kül-és biztonságpolitikai profilját. A tradicionális biztonságfelfogás szerint ez furcsa jelenség, hisz az EU-t még nem szakították szét a tagállami érdekek és bizonyos területeken tovább is lépett a föderalizmus szintjén.

Hogyan értelmezik az egyes elméletek az EU és a biztonság kapcsolatát?

realizmus, az EU, mint egy anomália: nehezen értelmezhető a számára, hogy ezek az államok miért működnek együtt a saját, nemzeti érdekeiken túl (miért adják fel szuverenitásukat?). az EU ellent mond a realizmus alapelveinek:amelyek szerint a kooperatív együttműködések csak időleges és érdekalapúak / arra kíván rámutatni, hogy az EU csak időleges együttműködés lehet

liberalizmus, az EU, mint szemléltető példa: példa arra, hogy a gazdasági interdependencia és az intézmények promótálhatnak tartós kooperációt az államok között. spillover effektus, az EU jogkörének bővülése egészen a KKBP-ig

konstruktivizmus, az EU, mint biztonsági közösség: közös identitás a biztonsági közösségen belül (EU-s identitás); vagyis a tagállamok számára elképzelhetetlenné vált, hogy konfliktusaikat fegyveres úton rendezzék.a közös identitás szocializálja a résztvevő tagállamokat, emiatt képesek a közösségi érdekeket a saját egyéni érdekeik fölé helyezni

Amíg a realizmus nem tekinti az EU-t önálló nemzetközi szereplőnek, addig a liberalizmus és a konstruktivizmus igen. A realizmus szerint mivel az EU-nak nincs saját fegyveres ereje, hadserege, nem lehet önálló nemzetközi szereplő.

Az EU, mint globális szereplő: a saját szerepéről és identitásáról szóló narratívák is mind azt hangsúlyozzák, hogy az EU nem katonai elemeket hordoz az öndefiníciójában (!)

civil hatalom, elsősorban nem katonai (civil) eszközeivel képes hatást gyakorolni a világra (egyedülálló és békés hatalom)

normatív hatalom, az EU puszta létezésével is befolyásolni tudja a nemzetközi normákat a saját értékei mentén.példamutatással stabilizálja a környezetét

etikai hatalom, az EU értékei és materiális érdekei ütköznek egymással, hogyan lesznek ebből etikai problémák

Az európai külpolitika természete: komplex, többoldalú rendszer, tagállami, kormányközi és közösségi elemek is megjelennek benne.az EU-s külpolitika továbbra is a TANÁCS feladatköre, a tagállamok ezen a téren nem voltak hajlandóak beáldozni szuverenitásukat ezen a területen

FŐKÉPVISELŐ intézménye, egyfajta külügyminiszterként képviseli az Uniót.többoldalúság jellemzi:

• KKBP és KBVP
• external actions, fejlesztéspolitika, kereskedelempolitika
• közösségi politikák külső dimenizói
• interakció a tagállami külpolitikákkal

A KKBP (Közös Kül-és Biztonságpolitika) intézményi kerete

Főképviselő (HR/VP), Lisszaboni Szerződés óta, Josep Borrell (3. főképviselő), felügyeli a KKBP-t, az EU kvázi külügyminisztere, egyeztető szerep. kettős szerep (három kalapos feladatkör), elnökli a külügyminiszteri tanács üléseit

(Tanács), az Európai Bizottság alelnöke (Bizottság). vezeti az EEAS-t (European External Action Service) (Külügyi Szolgálat), ami

• az EU diplomáciai képviseletét látja el 123 országban
• bemutatja, magyarázza és implementálja az EU politikáit
• elemzi a partnerországokat
• fix mandátummal tárgyalásokat folytat
• segíti a főképviselő, az Európai Parlament és az Elnökség munkáját

Európai Parlament, kiegészítő szerepet tölthet csak be; a Tanács konzultál a Parlamenttel a külpolitikai döntésekről, a Parlament pedig kérdéseket és javaslatokat tehet fel a Tanácsnak.a Parlament állandó kapcsolatban áll a Főképviselővel (a Főképviselőnek el kell számolnia Parlamentnek a KKBP alakulásáról). egy állam felvétele az EU-ba, illetve a legtöbb nemzetközi szerződés a Parlament jóváhagyásához kötött (consent procedure, power) {vétójog}

"A secure Europe in a better world", az EU 2003-as biztonsági stratégiája

kialakulásának időpontja miatt sok hasonlóságot és párhuzamot mutat a 2002-es amerikai nemzetbiztonsági stratégiával.nem állami szereplők kiemelése (poszt-9/11), a terror elleni háború kihirdetése volt az, amely szerepet játszott a kialakításában

elismeri, hogy a biztonsági környezet megváltozott (katonai erő kiemelése, az EU többé nem csupán civil jellegű, hanem már ötvözi a katonai és civil elemeket is és azokat kívánja használni)

szakpolitikai eszközök nagyon általánosak, a multilaterális diplomáciát hivatottak erősíteni

új típusú kihívások Európában, meg nem oldott regionális konfliktusok, szegénység, rossz kormányzás, klímaváltozás, energiafüggőség.új fenyegetések Európában:

• terrorizmus
• tömegpusztító fegyverek proliferációja
• a bukott államok és szervezett bűnözés.

ezek a fenyegetések kapcsolódnak egymáshoz, ugyanakkor a korábbiakhoz képest sokrétűbbek, kevésbé láthatóak és kiszámíthatóak. sokkal diverzebb eszközkészletet kell kiépítenie az EU-nak, hogy ezekkel hatékonyabban szembe tudjon nézni. sokkal tágabban kezeli a biztonsági kihívások körét (például megjelenik benne a szegénység és a klímaváltozás is).

"Shared vision, common action: a stronger Europe", az új Biztonsági Stratégia (2016)

a normative power nincs említve, kevésbé ambíciózus és értékközpontú, a 2015-ös migrációs válság által megváltozott hatalmi környezetre reagál. inkább befelé fókuszál, mint kifelé tekint.a hangsúly áttolódik a klasszikus biztonságra, a polgárok biztonságára és az EU érdekeinek képviseletére. a terrorizmus, a migráció és az EU belső válsága, mint kihívások. nem tradicionális, multi-szektoriális biztonság, részben kényszerből is kénytelen diverzifikáltabb eszközkészlettel dolgozni.

Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO)

a CSDP 2009 óta létezik, de az igazi együttműködés csak 2012 útán pörög fel. a tagállamok a Lisszaboni Szerződésben állapodtak meg a PESCO létrehozásáról.miért csak 2012-ben?2009-es euróválság, a gazdasági érdekek fontosabbak, stabilabb geostratégiai helyzet az EU körül. 2012 után: szíriai polgárháború:2015-ös menekültválság; ISIS kialakulása; Oroszország erőteljesebb politikája az EU felé (online támadások, ukrán válság). új fenyegetések a 2010-es évek elején, új típusú gondolkodás kialakítása. új cél: közös európai védelmi képesség (nem hadsereg!)

PESCO kialakítása, 2017-től működő rendszer (önkéntes alapon működik, államok önkéntes alapon vesznek részt, céljuk, hogy elmélyítsék együttműködésüket a védelemben).katonai kapacitások és erőforrások összehangolása

nem minden állam vesz benne részt (Málta, Dánia nem vesz benne részt ma, korábban UK sem).önkéntes, de számonkérhető vállalásokkal jár, minden tagállam eldöntheti, hogy milyen profilokat, területeket vállal és vesz részt

közös célok, projektek, majd ezek megvalósítására nemzeti tervek

3 területen: erőforrások megosztása, katonai képességek interoperatibilitásának növelése, közös hadászati beruházások és fejlesztése

egyelőre inkább politikai együttműködés, de lehet elődje egy komolyabb védelmi együttműködésnek is. minden EU-s és egyben NATO-s tagállam részt vesz a PESCO-ban

Missziók (béketeremtés, konfliktuskezelés és megelőzés)

• 2003 óta kb 30 misszió
• "comprehensice approach to crisis management".EUFOR Althea, European Union Military Operation is Bosnia and Herzegovina, 2004. dec. (katonai misszió Boszniában, átmenet a NATO Stabilization Force-ból)

(konfliktuskezelés).EU Border Assistance Mission in Libya (EUBAM), 2013-2017; nem kifejezetten békefenntartó és konfliktuskezelő, hanem határexternalizációs misszió; civil misszió, ami a líbiai hatóságokat segíti a határ biztosításában

o Operation Artemis, első katonai misszió, amelyet az EU NATO segítség nélkül hajtott végre; Kongói Demokratikus Köztársaság, az ENSZ BT 1484-es határozata alatti katonai misszió (főleg francia katonák részvételével) (2003.jún.-szept.)

9.tétel

9.3. Ismertesse a terrorizmus problematikáját, annak történelmi változásait és kortárs arculatát! Fejtse ki (példákkal), hogy milyen tipológiákon keresztül csoportosíthatóak a terrorista szervezetek!

Bevezetés

Terrorizmus fogalma történelmi eredetű fogalom, amely a francia forradalomból, a jakobinus terror időszakából származik (1793-94). Régóta ismert és használt fogalom, de nem rendelkezik konkrét definícióval, a terrorizmus fogalmának használata ugyanis politikai döntés (állandó politikai vita is övezi ennek használatát).

Az ENSZ Közgyűlésének 1994-es határozata szerint a terrorizmus "minden körülmények között tilos". A terrorizmus, a terror gyakorlása kezdetben az állam jogköre volt (állami terrorizmus), a terrorizmus definíciója ezért az állam hatáskörébe tartozik. A legpusztítóbb terrorista cselekményeket államok hajtották végre (történelmileg), azonban napjainkban a terrorizmus és a terrorista merényletek nem állami szereplőkhöz kapcsolódnak.

Milyen hasonlóságok vannak a terrorizmus meghatározásai között? (nincs konkrét fogalom)

• a terrorizmus politikai célokkal és motivációkkal is rendelkezik, még a vallásos eredetű terrorista cselekmények esetén is
• erőszakos vagy erőszakkal fenyeget
• a közvetlen áldozatokon túl pszichológiai hatással, félelemkeltéssel is akar bírni, általában a civil lakosság ellen zajlik, félelemkeltési célokkal együtt

miért?a civil lakosság félelemben tartása azért, hogy a lakosság bizalma megrendüljön a központi kormányzatban, így annak támogatottsága csökkenjen

• szervezett (hálózatos, hierarchikus) vagy egyéni/inspirált
• általában a civil lakosság ellen zajlik

A terrorizmus végigkíséri a történelmet, de a karaktere a történelem során megváltozik: napjainkban a radikális iszlám kapcsolódik hozzá, ugyanakkor a terrorizmust nem tehetjük vele egyenlővé (amíg ma a radikális iszlámhoz kapcsolódik, korábban kapcsolódott marxista elvekhez is). A terrorizmus áldozatainak legnagyobb része a Harmadik Világban, a Közel-Keleten jellemzőek, a terroristák lokálisan cselekednek, gyilkolnak. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben a Nyugati világban is növekszik a belső terrorizmus. A terrorizmus tipológiái (sokszínűség)

• állami vs. nem állami terrorizmus.nem állami:etno-nacionalista szervezetek, ideológiai szervezetek, vallásipolitikai szervezetek, államilag támogatott terrorizmus
• nemzetközi és lokális szervezetek.globalizáció és a terrorizmus*
• javítható és javíthatatlan szervezetek.javítható:ha van lehetőség a velük való megegyezésre (például UK és az IRA).javíthatatlan:ha nincs lehetőség a megegyezésre (például ISIS)
• narcoterrorizmus (Latin-Amerika), illegális kábítószerekkel kereskedő szervezetek követnek el terrorcselekményeket, hogy befolyásolják a velük szemben fellépő kormányokat

Kiegészítés: globalizáció és a terrorizmus*

• a globalizációs folyamatok előtt a terrorizmus lokalizált probléma volt (lokalizált hatású), a globalizációval együttesen azonban megnyílt a terrorszervezetek előtt a világ (mobilizáció).1968, a transznacionális terrorizmus születése
• repülőutak elérhetőbbé válnak (mobilitás és gépeltérítések)
• média (toborzás, globális hálózatok kialakulása)
• televízió szerepe
• politikai és ideológiai azonosulás extrém csoportok között
• több áldozat, növekvő szofisztikáltság és az öngyilkos merénylők, merényletek megjelenése
• bukott államok és a terrorizmus összekapcsolása:az adott állam nem képes irányítást, hatalmat gyakorolni területe vagy egyes területei felett, nem képes hatékonyan fellépni a terrorista szervezetek ellen (Irak, Líbia).a terrorizmus globális jellegűvé vált, de az áldozatok jelentős része még mindig a globális dél, a Harmadik Világ területéről kerül ki Kiegészítés: kiből lesz a terrorista?
• miért fontos?megelőzés, megértés és a radikalizálódó egyének megakadályozása abban, hogy terroristává váljanak.elrettenthető a terrorizmus?az elrettenthetőség a motiváció függvénye (például a fanatistákat nehezebb elrettenteni, mint azokat, akik például anyagi okokból csatlakoznak)
• csoportmotiváció kiemelt szerepe (javítható-javíthatatlan) Kiegészítés: Észak-Dél ellentétének manifesztációja a terrorizmus?
• az erőszak, mint a "déli" tradíciók megőrzésének egyetlen módja (a fejlett nyugati hadseregekkel szemben az egyetlen mód)

ÁLLAMI TERRORIZMUS

Történelmileg a legpusztítóbb terrorcselekményeket államok követték el, például a hidegháború során katonai diktatúrák követtek el terrorcselekményeket (Latin-Amerika, halálosztagok a hidegháború alatt).

Etnonacionalista terrorizmus :

• etnonacionalista terrorizmus, olyan szervezetek, amelyek etnikai alapon szerveződnek és céljuk a függetlenség kivívása a többségi társadalomtól (legismertebb példája az IRA) / 1800as évek végétől kezdve működik (elsősorban a britekkel szemben működött).IRA, IRISH REPUBLIC ARMY (Észak-Írország), elsősorban a britek ellen működött
• OLD IRA, részt vett a függetlenségi háborúban a britek ellen
• az IRA javítható terrorszervezet, 1998, Nagypénteki Egyezmény, Tony Blair kiegyezett az IRA-val (2005-ig sikerült fokozatosan leszerelni)

o TAMIL TIGRISEK (Sri Lanka), Sri Lanka polgárháború, 1839-2009, tamil szakadár mozgalom, indiai támogatással (önrendelkezés és függetlenség kivívása):sikertelen (elvesztették a küzdelmet)

• gerillacsoportok
• számos technikai részlet, nüansz kötődik a Tamil Tigrisekhez:például robbanómellények bevetése, nők alkalmazása terrorcselekmények során, robbanóövek (öngyilkos merénylők)
• egy külső állam támogatta őket:India, amikor India megszüntette a támogatásukat és kiszállt a Sri Lankán zajló polgárháborúból a Tamil Tigrisek merényletet követtek el az indiai miniszterelnök ellen (ezért India teljes mértékig megvonta tőlük a támogatást)
• muszlim kisebbségek elüldözése és gyilkolása
• kalózkodás, fegyver-és emberkereskedelem .ETA (Spanyolország), baszk szeparatista szervezet:Baszkföld szabadságára törekedett Spanyolországtól (szeparatizmus, függetlenség, szabadság) {elhalt, támogatás hiányában}
• 1919-ben alapították Franco diktatúrája alatt, eredetileg kulturális szervezet volt, majd 1968-tól félkatonai terrorszervezet, amelynek célja Baszkföld függetlenségének kivívása lett)
• az ETA tömegtámogatottsága fokozatosan erodálódott, a 2000es évek elejére megszűnt a széles társadalmi támogatottsága
• 2011-ben az ETA bejelentette a fegyveres harc beszüntetését / 2017ben az ETA bejelentette, hogy lefegyverzi magát

IDEOLÓGIAI TERRORIZMUS

• BALOLDAL - a hidegháború során a baloldali terrorizmus volt a legjellemzőbb, számos kommunista terrorszervezet működött ebben az időszakban

o

ROTE ARMEE FRAKTION (BAADER-MEINHOF CSOPORT), Nyugat-Németország

• egyetemistákból álló marxista terrorszervezet, amelynek célja a marxista forradalom elérése volt Nyugat-Németországban
• nem volt javítható, értelmiségi háttérrel rendelkezett, felvette a kapcsolatot a kelet-németországi titkosszolgálattal, támogatást kapott a STASI-tól is
• komolyabb társadalmi bázisuk nem volt, csak kelet-német támogatás, a rendőrség végül fel tudta számolni
• a RAF névleg ma is létezik

o

FARC (FUERZAS ARMADAS REVOLUCIONARIAS DE COLUMBIA), Kolumbia

• marxista szervezet, amely széles társadalmi támogatottsággal bírt, egy parasztpártból nőtte ki magát
• a Kolumbiai Kommunista Párt fegyveres szárnya
• 2016-ban kiegyezett a kormánnyal (javítható szervezet)
• JOBBOLDAL, erősödik, egyre több jobboldali merénylet köthető a terrorizmushoz; a jobboldali merényletek, terrorista szervezetek kevésbé szervezettek, mint a baloldal és az etnonacionalista szervezetek.KU-KLUX KLÁN (rasszimus).jobboldali milíciák, Oklahoma City, 1995
• Norvégia, 2011, Anders BREIVIK (iszlámellenesség, keresztény fundamentalizmus) ß egyéni akció, amelynek indoka a szociáldemokrata kormány "nem eléggé

iszlámellenessége" volt

• kortárs tömegmészárlások az USA-ban

KORTÁRS PROBLÉMÁK, A SZÉLSŐSÉGES ISZLÁM ÉS AZ ISZLAMISTA TERRORSZERVEZETEK

• az iszlám és a terrorizmus nem egyenlő (!), ugyanakkor napjainkban sokan összekötik a terrorizmust a vallással (elsősorban az iszlám vallással)
• a muszlimok vélt elnyomása és a nyugat morális züllöttsége:a szélsőséges iszlám, mint a globalizációval szembeni ellenállás.a terrorizmus eszerint egyfajta ellenállási mozgalom a nyugat befolyása ellen, amely a terrorista cselekményekben ölt testet
• szunnita (Al-Kaida) és siíta (Hezbollah) terrorizmus:a szunnita szervezetek pusztítóbbak, de köztük is vannak ellentétek (radikálisok és mérsékeltek)
• növekvő iszlamofóbia a nem muszlim világban ISZLAMISTA TERRORSZERVEZETEK:

AL-KAIDA

• o gyökerei a hidegháborúra vezethetőek vissza.vezetője Osama Bin Laden (volt).szunnita eredetű, szellemiségű csoport
• az első igazán globális, hálózatos szervezet, franchise rendszerben működött, "brand kialakítása"
• toborzás nyugaton, tömegmédia.9/11 az ő nevükhöz kapcsolódik
• 2011, Bin Laden halála, Pakisztán, az amerikaiak meggyilkolják, új vezető: Ayman Al-Zawahiri

HEZBOLLAH

• o siíta szervezet, elsősorban Libanonban működik és parlamenti képviselettel is rendelkezik
• 1982-ben alakult Libanon izraeli inváziója kapcsán
• fő támogatója: Irán
• az EU csak a katonai szárnyát ismeri el terrorista szervezetnek, az USA, Franciaország, Hollandia és mások az egész szervezetet, de például Oroszország nem tekinti őket terroristának

BOKO HARAM (Nigéria)

• o szunnita iszlamista szervezet, kapcsolatot tart fent az Al-Kaidával, 2015 óta pedig az

ISIS része is

ISIS/ISIL/DAESH, ISZLÁM ÁLLAM

• gyakori fegyveres támadások, népirtás, öngyilkos merényletek, emberrablások 

RÉGI VS. ÚJ TERRORIZMUS

• régi típusú terrorizmus: korlátozott és tárgyalásra alkalmas célok, politikailag jól körül határolhatóak (általában nacionalizmus és függetlenség); lokális ambíciók; a módszereik diszkriminatívak, nem válogatás nélküli gyilkolás, gyilkolás taktikai üzenet küldése, a közvélemény támogatása is fontos (például IRA, ETA)
• új típusú terrorizmus: tárgyalásra alkalmatlan, absztrakt és nem realisztikus célok, vallásból levezetett célok (például vallási fanatizmus kapcsán, ld. kalifátus); globális ambíciók; módszereik nem diszkriminatívak, a gyilkolás stratégiai, öncélú; nem keresnek támogatás, legitimitást; a civil áldozatok is jelenthetnek célt a számukra.elválasztás vitatott:rengeteg empirikus ellenpélda

§ alternatív magyarázatok: csak mennyiségi, nem minőségi különbség régi és új között (módszerek szofisztikáltabbak, ezért van több áldozat); a terrorizmus történelmi ciklusai (többféle terrorizmus egyszerre van jelen, de korszaktól függően egy-egy irányzat nagyobb vizibilitást kap)

 ez az elkülönítés a politikusok között is népszerű, a terrorizmus elleni háborút is legitimizálja; a lakosság befolyásolását is erősíti (erőteljesebb terrorizmus ellenes fellépések és a lakosság befolyásolhatósága az új típusú fegyverekkel; legitimációt szerez a fellépéseiknek)

o sokan az ISIS-t ismét korszakalkotó csoportnak tekintik

- új korszak 9/11 után:a most működő szervek különböznek a régiektől (új típusú terrorszervezet), először törekedett egyfajta pszeudo-államiság kialakítására

TERRORIZMUS ELLENI HARC ESZKÖZEI

Célzott törvényhozás:olyan törvények, amelyek megnehezítik a terrorista szervezetek működését belföldön és külföldön is

Titkosszolgálati együttműködés:információ megosztása, a gyanús egyének nyomon követése Elektronikus hadviselés:a terrorista szervezetek online térben való nyomon követése például a közösségi médiában is, azok elektronikus információcseréjének megfigyelése // esetlegesen ellentámadás indítása a pénzügyi rendszereik ellen

Szövetségi rendszerek kialakítása

Katonai erő alkalmazása, speciális egységek bevetése, például katonai drónok bevetése, célzott likvidálások

Ellenpropaganda és preventív humanitarianizmus:ellennarratíva felállítása a terrorizmussal szemben, amely meggyőzheti a potenciális támogatókat, hogy ne csatlakozzanak

Deradikalizáció, Aarhus-modell:annak a megakadályozása, hogy bevándorló fiatalok csatlakozhassanak ilyen szervezetekhez (a potenciális radikalizálódó fiatalok követése a helyi muszlim szervezetek bevonásával, a helyi közösség segítségével próbálják megakadályozni a radikalizációt) {nem jelent rendőrségi beavatkozást}

Az ENSZ hivatalos álláspontja:a fent felsoroltak egyszerre vannak jelen és az anti-terrorizmus stratégiájának (2006) négy pillére:

• a terrorizmus terjedését megkönnyítő körülmények kezelése:például oktatás, szegénység
• a terrorizmus megelőzése, a terrorizmus elleni harc
• az államok képességeinek és az ENSZ szerepének erősítése
• az emberi jogok és a jogbiztonság védelme:úgy vessük be eszközeinket, hogy ne sértsen emberi jogokat

A TERRORIZMUS ELLENI HARC ÁRNYOLDALA, A POLGÁRI JOGOK:a szabadságjogok korlátozása és a nemzetközi jogok kijátszása // például a szabadságjogok korlátozásával az államok a saját, törvénytisztelő polgáraik ellen is vétenek, ezzel potenciálisan növelik a veszélyt (radikalizáció, polgári elégedetlenség)

• PATRIOT Act 2001 (9/11-re válaszul) // USA Freedom Act 2015.a PATRIOT Act-tel végül az USA állama vissza is élt:lakosok megfigyelése

§ az állam vissza is élhet a "terrorizmus" fogalmának alkalmazásával is

• Kína, Tibet, ujgorok
• Magyar kormány alkotmánymódosítása:terrorveszélyhelyzet (2016. febr.), olyan intézkedések, mint a médiatartalmak korlátozása, kijárási tilalom elrendelhetősége, tömegrendezvények betiltása stb.
• terrorveszély eltúlzása, migráció és terrorizmus, iszlamofóbia
• a rendőrség militarizációja.a terror elleni háborúban a rendőri erők is részt vesznek:egyre inkább katonai funkciókat töltenek be a rendőrök (különbség a rendőr és a katona feladatai között, összemosás problémákat jelent)

SECURITY THEATER: def.: olyan biztonsági intézkedések összesége, melyek a biztonság érzetét hivatottak kelteni, anélkül, hogy valójában növelnék a biztonságot // ezen intézkedések közönsége elsősorban nem a potenciális terrorista, hanem a fenyegetett állampolgár // az állam eljátssza, hogy tesz a terrorizmus ellen, ezeknek a célpontja valójában a lakosság, nem a terroristák, a lényege, hogy minél feltűnőbb legyen, hogy biztonságérzetet keltsen a lakosságban és a civilekben // ezek az intézkedések ugyanakkor nem minden esetben hatékonyak

• példák:
• reaktív reptéri biztonsági intézkedések például cipő levétele:a reaktivitás nagyon fontos

(!!!)

• állig felfegyverzett, jól felismerhető katonák és rendőrök az utcákon.figyelmeztető táblák (kamerák)
• egyenruhás őrök igazolványt kérnek egy épületbe való belépéshez.színkódolt terrorfenyegetettség-skála
• rendőrökéhez hasonló ruházat fegyvertelen hivatalnokokon

Összefoglaló táblázat, terrorista csoportok

állami

terrorizmus,

etnonacionalista terrorszervezetek

ideológiai szervezetek

(baloldali és jobboldali szervezetek)

iszlamista terrorszervezetek

• IRA
• TAMIL

TIGRISEK

• ETA
• baloldali

szervezetek:

RAF, FARC

• jobboldali szervezetek (nincs szervezettség)
• AL-KAIDA
• HEZBOLLAH - BOKO

HARAM

• ISZLÁM

ÁLLAM

· tétel

9.4. Milyen alapvető típusai vannak a nemzetközi migrációnak? Hogyan jelenhetnek meg ezek biztonsági kihívásként? Mennyiben jelent ez az értelmezés kihívást a tradicionális biztonságfogalommal szemben?

Bevezetés

Migráció, menekültek és menedékkérők, migrációs alapfogalmak

MIGRÁCIÓ: tartós, de nem feltétlenül végleges helyváltoztatást jelent (vándorlás, költözés), a migrációs folyamatok fő okai tartósak, hosszú távon hatnak, akár demográfiai, klimatikus, gazdasági vagy politikai stabilitási kérdésekről van szó (számos motivációja lehet)

• legális migráció: a vándorló a törvények és szabályozások betartásával helyezi át tartózkodási helyét az egyik földrajzi pontból egy másikba
• illegális migráció: ha a vándorló a határ átlépése során és/vagy új átmeneti vagy végleges tartózkodási helyén törvénytelen eszközöket vesz igénybe (például embercsempészet, emberkereskedelem)

MENEKÜLT (kényszermigráns): azok a kényszermigránsok, akik származási vagy szokásos lakhelyüket faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés miatt, illetve fegyveres konfliktusok, háborúk (esetleg környezeti katasztrófák) miatt kénytelenek elhagyni

MENEDÉKKÉRŐ: az a személy, aki már átlépte egy ország határát a törvényes előírások betartásával, de még nem rendelkezik a szükséges menekültstátusszal (az adott országban)

XENOFÓBIA, IDEGENELLENESSÉG: napjainkra jellemző társadalmi jelenség, amely olyan szélsőséges gondolatokat ébreszt a befogadó társadalmakon belül, ami a bevándorlók kirekesztését is okozza TRANZITORSZÁGOK: olyan államok, amelyeken a menekültek, migránsok csak átkelnek; ezeken keresztül érkeznek, legtöbb esetben ezek az országok alkalmazzák a biztonsági narratívát (például

Magyarország)

CÉLORSZÁGOK: a menekültek, migránsok által elérni kívánt államok, ezek általában humanitárius narratívát alkalmaznak (például Németország, Svédország)

A migrációt a történelem folyamán a fogadó társadalmak néha problémaként élték meg (erőszakos, tömeges mozgás), néha pedig nem (békés, szervezett vándorlás). A megítélés során azt a fő kérdést kell feltennünk, hogy a migráció fenyegeti-e egyáltalán a fogadó társdalom rendjét, biztonságát?

A hidegháború végével és a Szovjetunió felbomlásával, az 1990-es évek során történt általános változás a migrációról alkotott (addig pozitív) felfogásban Európában, innentől a migrációt veszélyesnek, fenyegetőnek ítélték meg és biztonsági kihívásként kezelték.

A migráció folyamata a 2000-es évek elején vált biztonságpolitikai diskurzussá, habár korábban gazdasági és emberi jogi diskurzusnak, kérdéskörnek számított. De miért is változott meg a migrációról kialakult kép? (a migrációt illető biztonságpolitikai diskurzus uralkodóvá vált)

• a tradicionális fogadó országok jól kiépült integrációs intézményrendszere nyomás alá került, például a 2008-as gazdasági válság hatására
• a küldő országokban erősödtek a push faktorok (azok a körülmények, amelyek egyre több embert indítanak útnak)
• terrorcselekmények, migrációs hátterű elkövetők is jellemzőek, de vannak olyanok is, akik nem tagjai terrorszervezeteknek
• kontrollvesztés érzése a fogadó társadalmakban, romlik a gazdasági helyzet, egyre több bevándorló érkezik, gyakoribbá válnak a terrorcselekmények.a migránsok, bevándorlók pejoratív értelmet kaptak (például Magyarországon)
• politikai tőke kovácsolása a bevándorlásból (a migránsok a legkönnyebb célpontok, nincs szavazati joguk)

A migrációról alkotott európai képet leginkább a szíriai polgárháború hatására kialakult 2015-ös menekültválság formálta (negatív értelemben). Az érkező menekültekre az európai fogadóországok, az Európai Unió egyáltalán nem volt felkészülve (jelentős tömegű migráció), az országok között pedig komoly ellentétek, nézeteltérések jelentkeztek a menekültek, migránsok és menedékkérők elhelyezésével kapcsolatban.

A migráció fajtái:

• emigráció (egy adott országból történtő elvándorlás, kivándorlás) és immigráció (egy adott országba történő bevándorlás)
• állandó migráció és ideiglenes migráció (van lehetőség a visszatérésre)
• periodikus migráció (ismétlődő) és rendszeres migráció (ingázás)
• önkéntes migráció (az egyén saját akaratából vándorol) és kényszeres, kényszerített (nem önszántából vándorol)
• megélhetési migráció (gazdasági okok) / munkavállalási migráció
• a jobb élet biztosításának érdekében tett migráció (például oktatás, tanulási lehetőségek, kedvezőbb szociális környezet, egészségügy stb.)
• klimatikus migráció, klímamigráció (egyre jellemzőbb)

A migráció biztonságiasítása, kihívás a tradicionális biztonságfogalommal szemben

Más jelenségekhez hasonlóan, a migráció biztonsági kérdéssé tétele is a Koppenhágai Iskola által definiált biztonságiasítási folyamaton keresztül történik.

• szükséges hozzá egy biztonságiasító aktor (például egy politikus):beszédcselekvésekkel, rendkívüli intézkedésekkel (a rendes jogalkotás már nem elegendő):egy befogadó közönség előtt ("az embereket meg kell védeni")
• valamely szektorban érzékelt egzisztenciális fenyegetésként jelenítik meg a biztonságiasított témát (például politikai, társadalmi, gazdasági térben), valami léte, társadalom fenntartása forog kockán

A migráció biztonságiasítása továbbá klasszikusan 3 tengely mellett történik:

• gazdaság:a migránsok elveszik a munkaerőt az állampolgárok, a helyiek elől, túlterhelik a jóléti rendszert és a szociális hálót
• hard security:a migránsok terroristák és potenciális terroristák, erősítik a bűnözést és a terrorveszélyt
• identitás:eltérő kultúrájú egyének érkeznek, amelynek következtében a társadalmi és kulturális kohézió felbomlik a nemzetállamban

Migráció értelmezése, értékelése a különféle elméletekben

• realizmus, realista:az állam szempontjából vizsgálja a migrációt, a menekültek az állami biztonságdeficit termékei, de újratermelői is annak (az állam nem tudja megvédeni polgárait)  liberalizmus, liberális:a megoldás csak nemzetközi intézményeken keresztül képzelhető el
• kritikai biztonságelméletek:a migráció az új típusú biztonsági kihívások egyike, nem a tényleges fenyegetés, hanem annak társadalmi percepciója határozza meg a migrációs politikákat; migránsok, mint potenciális belső ellenségek.Koppenhágai Iskola, biztonságiasítás definíciója, a migráció biztonságiasítása

Migráció, fenyegetés és félelem

• félelem az ellenőrizetlen, tömeges bevándorlástól (például 2015, 2016):a migrációs válság a dublini III. eljárás összeomlását jelentette az EU számára
• idegenek jelenléte a közterületeken és a közmédiában:a többségi társadalom fenyegetésként érzékeli, a politikai aktorok is akként keretezik
• idegenellenesség:bizonyos mértékig természetes (a saját csoport védelme az idegenekkel szemben), de: egyes idegen csoportokkal szemben kiemelté válik és állandósul
• nehezíti az integrációt és rontja a társadalmi kohéziót is
• terrorizmus, erőszak és erőszakkal való fenyegetés (politikai célok elérése érdekében):a korábbi terrorcselekményeket elkövetők között voltak migrációs eredetű egyének is, a migráció és a terrorizmus összekapcsolása a médiában és a politikában.legjelentősebb az iszlám radikalizmustól való félelem, Európában csak a 2000-es évektől jellemző a radikális iszlamista terrorcselekmények megjelenése
• migráció és a bűnözés kapcsolata:a biztonságiasítás visszatérő eleme a migránsok által elkövetett bűncselekmények magas száma (vannak olyan migránsok, akik bűnelkövetők).anómia, morális szabályrendszerek átmeneti vagy tartós összeakadása / sem az otthonról hozott szabályrendszer, sem az új szabályrendszer nem meghatározó az egyénben (frusztrációt okoz)
• migránsok elleni gyűlölet-bűncselekmények:a fogadó társadalom is reagálhat erőszakosan a migránsokra, menekültekre (a társadalom biztonságiasítása jelentkezhet előbb, mint az, hogy ezt a politikai elit szóba hozná)
• befogadó vagy kirekesztő társadalmak, a többségi társadalom negatív attitűdje a migránsokkal szemben
• gettósodás:a gazdasági és kulturális szegregáció teremthet területi szegregációt is, az integráció lehetősége tovább csökken
• radikalizáció
• gyűlöletbeszéd, visszhangkamrák:közösségi médiában terjedő hírek, vélemények és ellenséges csoportok

Konklúzió

Biztonságiasítás helyett?.biztonságiasítás helyett inkább az integrációs és fejlesztéspolitikai narratíva, szakpolitika építése

• kockázatos személyek és csoportok azonosítása
• valós adatok szakmailag helyes alkalmazása (fake news elhárítása)
• szegregáció és felületes kapcsolatok helyett a valódi kontaktusok létesítése a többségi társadalom és a bevándorlók között
• senki ne érezze magát gazdasági biztonságban.fenyegetések nélküli élet (?)

· tétel

9.5. Ismertesse a legfontosabb környezetvédelmi egyezményeket és azok eredményeit, illetve a környezetváltozás és a biztonságpolitika kapcsolódó különféle nézeteket!

Bevezetés

Ahhoz, hogy a környezetbiztonságot és az azzal kapcsolatos felmerülő kérdésekre válaszolhassunk, el kell különítenünk a természeti katasztrófákat és a mesterséges, ember által okozott, emberi eredetű környezeti problémákat, katasztrófákat.

Jelenleg az ún. ANTROPOCÉN történeti korban élünk, ennek jelentése: egy új földtörténeti kor, amelyben a Föld bolygó ökoszisztémájának sorsa elsősorban az emberiség kezében van. Napjaink társadalmainak és a bolygónak olyan kihívásokkal szembenézni, mint a globalizáció, a túlnépesedés, a túlfogyasztás és a fenntarthatatlan fejlődés problémája.

A környezetbiztonság főbb kérdései

• nyersanyagbiztonság, nyersanyagháborúk:egyes nyersanyagok hiánya vezethet biztonsági fenyegetésekhez, háborúkhoz (például nyersanyagok: kőolaj, víz)
• klímaváltozás:extrém időjárási viszonyok, a klíma hatása a mezőgazdasági szektorra

(amely létkérdés egyes fejlődő országok számára):klímamigráció.a sarkkör olvadása, vízszint emelkedése és a partmenti városok veszélybe kerülése (modern geopolitika)

A környezetbiztonság vitatott területe, a környezeti problémák gyakran áttételesen jelentkeznek, a terület pedig az egyik legfiatalabb biztonsági terület (a kiberbiztonságon túl):ez a terület elsősorban a kiotói folyamat, a csernobili katasztrófa és a hidegháború vége után jött létre (20. század vége, 21. század eleje).

• a környezetvédelmi szabályozás törzse csak a 20. század hatvanas-hetvenes éveiben alakult ki (a környezetvédelmi jog jelentős lemaradásban van még a nemzetközi jog más területeihez képest)
• összetett terület, technikai terület, jövőbeli fenyegetések:komoly technikai tudást igényel, amellyel nem feltétlenül rendelkeznek politikusok, szakpolitika-alkotók vagy biztonságpolitikai szakértők, egyes jövőbeli fenyegetéseket már most is elháríthatunk
• átpolitizált terület, kapcsolatban áll más szektorokkal is (például összefügghet a katonai és társadalmi szektorral is)

Két mechanizmus: a környezet hatása a konfliktusokra :.közvetlen, például nyersanyaghiány

o közvetett, például a mezőgazdasági termelés csökkenése:gazdasági hanyatlás : migráció:legitim intézmények leépülése

A környezetvédelmi jog, szabályozás és annak története A környezetvédelmi jog, szabályozás 3 nagy korszaka:

• tradicionális korszak, 16.sz., 1972
• modern korszak, 1972-1992
• posztmodern korszak, 1992-napjaink

A környezetvédelmi szabályozási korszakok jellemzői:

• tradicionális korszak:.már a 16. század során is léteztek bizonyos állatvédelmi szabályok, de a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás törzse csak a 20. század hatvanas-hetvenes éveiben alakult ki

§ 1972 előtt nem léteztek a mai értelemben vett (környezetvédelmi) törvények és szabályok

• a tradicionális korszakban került sor a hasznos és káros fajok közti különbségtételre (a káros fajok ellen fel lehetett lépni), például hasznos és káros madarak elkülönítése

§ ez a hasznosság ugyanakkor emberközpontú volt (mely élőlények hasznosak

v. haszontalanok az emberek szempontjából)

• ehhez képest napjainkban: "minden állatot meg kell védeni", az elvek megváltoztak (például bálnák védelme), de: a maláriaszúnyogot is meg kell védeni?
• modern korszak:.a modern korszakban a környezeti problémákat már felismerik, intézményesített megoldások születnek, civil mozgalmak alakulnak a kialakult válságok enyhítésére
• intézmények, események:
• 1960-as évek, megalakul a Római Klub
• 1972, Környezeti Világkonferencia (a modern korszak kezdetét is jelöli) (Stockholm), a környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program.a környezetre irányuló veszélyek modellje, együttes problémamegoldás

o elsősorban soft law dokumentumokat fogadnak el, kötelező jellegűeket nem, a Szovjetunió és csatlós államainak kimaradása miatt

• Stockholmi Nyilatkozat az Emberi Környezetről (26 cél és elv megfogalmazása)
• szervezeti határozat: UNEP kialakítása, az ENSZ környezetvédelmi programja (United Nations Environment Programme, UNEP) (központ: Nairobi):az ENSZ-en belüli környezetvédelmi tevékenység szabályozására
• megvalósításról szóló konkrét lépések, elvek:feladatok a 21. századra –

109 ajánlás a Stockholmi Nyilatkozat megvalósítására

• további intézmények a modern korszak során:
• 1982, UNCLOS, tengerjogi egyezmény, az ENSZ tengerjogi egyezménye, a tengeri környezetvédelem alapvető elve, nemzetközi együttműködés kereteit határozza meg és kijelöli az államok kötelességeit a tengerszennyezési formákkal kapcsolatban is
• 1985, Bécsben megkötött, a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló keretegyezmény (1988-ban lépett hatályba) (az ózonréteg védelme)
• szakmai vélemények: a freongázokat tették felelősség az ózonréteg elvékonyodásáért
• a szerződést aláírók vállalták, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az ózonréteget módosító emberi tevékenységek káros hatásainak mérséklésének érdekében (specifikus kötelezettség-vállalásokat nem tettek)
• 1987, Montreali Jegyzőkönyv, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló jegyzőkönyv (freongázok mérséklése majd betiltása):a leghatékonyabb intézkedésnek számított, amely hatására megindult az ózonréteg regenerálódása.Közös Jövőnk (Our Common Future), 1987, az ENSZ Közgyűlés létrehozta a

Környezet és Fejlődés Vizsgálóbizottságot (1984), 22 tagot számláló bizottság

• a Közös Jövőnk jelentés tartalmazta először a fenntartható fejlődés (sustainable development) fogalmát:def.: olyan fejlődési modell, amely a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést egyaránt tartalmazza; kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével, védelmével fejlődhet tovább
• posztmodern korszak:.a posztmodern korszak az 1992-től napjainkig is tartó környezetvédelmi-szabályozási időszak, ennek kezdetét az 1992-ben, Rio de Janeiro-ban megtartott Környezet és

Fejlődés Világkonferencia jelentette

§ a Világkonferencia alapjául a Közös Jövőnk c. 1987-es jelentés szolgált, a konferencián a fenntartható fejlődés jegyében számos erre vonatkozó dokumentumot fogadtak el ("riói egyezményeknek" is nevezik őket)

o 1989, Bázeli Egyezmény, kimondja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékokat abban az államban kell tárolni, illetve ártalmatlanítani, ahol azok keletkeznek (méghozzá a környezetet nem veszélyeztető módon)

• a részes államoknak meg kell tiltaniuk a veszélyes hulladékok exportját
• tartalmazta a veszélyes hulladékok meghatározását is

 "NIMBY" politika, not in my backyard policy:ennek felszámolására hozták létre az Egyezményt

o 1993, ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága (a program végrehajtása érdekében)

§ Globális Környezeti Alap (Global Environment Facility, GEF), a riói egyezmény pénzügyi támogatásának működtetése)

o Kiotói Jegyzőkönyv, 1997, azt a kötelezettséget fogalmazta meg a részes államoknak, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását

• az USA 2001-ben bejelentette, hogy nem válik a Jegyzőkönyv részesévé, amely végül 2005-ben lépett hatályba
• a Kiotói Jegyzőkönyv alapján az aláíró államoknak a gázkibocsátásukat 2008-

2012 között átlagosan 5%-kal kell csökkenteniük

 rugalmassági mechanizmus:egyes tagállamok összevonhatják kibocsátásukat, például az EU egyes tagállamai és egyes államok kedvezményeket is kaphattak.az EU 20%-nyi emissziócsökkentést vállalt

• a Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ben lejárt, azonban a helyére lépő mechanizmust 2009-ben, Koppenhágában nem sikerült kialakítani.Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény, 2015, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye, ennek értelmében minden ország maga határozta meg a saját hozzájárulását annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést
• célja: a lehető legkevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása / a világ első átfogó éghajlati megállapodása
• fontos eleme, hogy a világ két legnagyobb üvegházhatású gázokat jelentős mértékben kibocsátó állama, Kína és India is aláírta a megállapodást
• 2017-ben az USA (Trump elnöksége alatt) bejelentette, hogy kilép az egyezményből, így az USA maradt az egyetlen olyan ország a Földön, amely elutasította az egyezményt

azonban: Biden beiktatása napján elnöki rendelettel visszaléptette az országot az egyezménybe

A környezetvédelmi szabályozás egyes alapelvei

• "a szennyező fizet elve": a környezetterhelés költségeit a környezethasználónak, károsítónak kell viselnie
• "megkülönböztetett felelősség elve": a fejlettebb és gazdagabb államok nagyobb felelősséget és terhet kötelesek viselni ß de: Kína (egyrészt fejlett gazdasági nagyhatalom, de a környezetszennyezéssel kapcsolatos esetekben, ügyekben fejlődő országnak vallja magát)

A környezetvédelmi szabályozás főbb területei

• az atmoszféra védelme
• az ózonpajzs védelme
• globális felmelegedés (megelőzése és mérséklése) : éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény
• a világűr környezetvédelme
• a tenger környezetvédelme
• a fauna és flóra védelme
• az Antarktisz védelme
• egyes fajták védelme
• az állatok és növények élőhelyeinek védelme
• a veszélyeztett fajokkal való kereskedelem megelőzése
• a biológiai sokféleség, diverzitás védelme:sokféleség, diverzitás megőrzése
• ultraveszélyes tevékenységek, hulladékok szabályozása:1989, Bázeli Egyezmény

A szabályozás mérlege, konklúzió

A nemzetközi környezetvédelmi jog egyelőre nem tudta sem megállítani, sem általában lelassítani a Földünk ember általi pusztítását. Az államok között még nem sikerült teljes egyezségre jutni, mivel vannak olyan egyes államok, amelyek még nem ismerték el vagy nem fogták fel, hogy létezik valamilyen globális környezeti probléma. Bizonyos területek ki is maradtak a szabályozásból. Az egyes területeken (mint például az ózonréteg védelme, veszélyeztett fajok kereskedelme) sikerült bizonyos eredményeket elérni a szabályozások hatására.